Rádióműsor-vevő engedély történet

Azt hiszem minden hobbytársam látott már egy-két régi rádióműsor-vevő engedélyt és bizonyára sokunknak van is egy-két példány a gyűjteményében. Ezzel én is így voltam, először volt egy-két darabom, aztán mikor láttam, hogy többféle létezett, főleg kor szerint, már tudatosabban kezdtem gyűjteni az engedélyokiratokat, illetve a hozzájuk kapcsolódó nyugtákat, egyéb nyomtatványokat, iratokat. Több mint 30-évi gyűjtőmunka után össze is jött egy szép kollekció egy egész albumnyi. Átnézegetve a sok papírt, szépen látható az engedélyek továbbfejlődése, egyre egyszerűsödése, átalakulása.

Ez adta az ötletet, hogy készítsek egy összeállítást ezen iratokból, mely jól szemlélteti azok sokféleségét. Ha jól tudom, ilyen jellegű összegállítás még soha sehol nem jelent meg. Igy remélem, hogy érdekes és értékes információval tudok szolgálni a tisztelt gyűjtőtársaimnak. Több mint száz darabból álló gyűjteményből sikerült összeállítanom ezt a több mint 20 oldalnyi áttekintő tanulmányt, mely azért elég átfogó képet adhat a témában. Természetesen elsőre nem lehet teljes ez a tanulmány, mivel biztosan van még olyan érdekes témához kapcsolódó iratféleség, mely nem áll rendelkezésemre még, az egyedi levelekről nem is beszélve.

Amikor elkezdtem odafigyelni a rádióműsor-vevő engedélyekre, az motivált, hogy minél régebbi dátumozású példányra sikerüljön ráakadnom. De hogyan is lehet hozzájutni ilyen papírokhoz?

Nos a sok-sok év alatt antikváriumokban, régi papírokkal, hagyatékokkal foglalkozó személyektől sikerült összegyűjtenem a számomra becses gyűjteményt.

Visszatérve a kronológiára úgy gondolkodtam, hogy hivatalos műsorvevő engedélyt csak a Magyar Rádió és Telefonhírmondó RT. hivatalos műsorának megindulása után adhattak ki, hisz korábban csak a kísérleti és próbaadások voltak, azok hallgatására pedig nem adtak ki semmilyen engedély okiratot. A legkorábbi MTI adások hallgatása pedig egyenesen tilos volt, büntetendő cselekmény.

Tehát nagy valószínűséggel az első műsorvevő engedélyek kiadása a hivatalos adás megindulásával 1925. december 1-ével kezdődtek. A rádiórendelet egyébként 1925. novemberében jelent meg, mely rendezte az engedélyek kérdését is. Addig a vevőkészülékre bejelentési kötelezettség vonatkozott, erről ír a Magyar Rádió újság 1925. júniusi 2l-es száma,
aki bejelenti készülékét az majd az engedélyek kiadásánál sorrendi elsőbbséget élvez.

Tehát ez volt a helyzet 1925-ben a rádiózás kezdeti virágkorát élte, üzemben volt már több ezer vevőkészülék az országban, mindennemű engedély nélkül. Aztán az adás megindulása után beindult az engedélyek kiadása. Nyilván a becsületes jogkövető polgár azonnal sietett a Postahivatalok útján minél előbb rendezni rádióengedélyét.

A hivatalos adatok szerint 1925-ben, tehát egy hónap alatt 17072 engedélyt adtak ki. Ez nem kevés, döntő többsége az engedélykérőknek nyilván már korábban is vevőkészülékkel rendelkező hallgató volt, valószínű sokkal kevesebben lehettek, akik a hivatalos adás megindulása pillanatában vették meg első készüléküket és váltottak engedélyt. Ez a jelenség 1926-ra és későbbre esett. 1926. évvégére 59 529 engedély okirat volt kiváltva. 1927 - 83314, 1928 - 168453, 1929 - 266575.

(Forrás: A Magyar Rádió öt esztendeje 1925-30. c. könyv.)

Tehát 1925-ben az a 17 ezer mégsem volt olyan sok. Az adott évben kiadott új engedélyek számát megtudjuk, ha az adott év engedélyek számából kivonjuk az előző évi engedélyek számát.

A gyűjteményemben, mint legrégebbi engedély, 1925-ből két példány van. Az egyik 1925, december 7. keltezésű, a másik a legbecsesebb darab 1925. december 1 -i dátumozású, tehát a rádióadás megindulásának első napján állították ki. Azt hiszem ennél régebbi példány nem létezik. Ezt az első példányt lapunkban a hátsó színes borítón megismerhetjük. Az üres "biankó" okiratok sorszámmal ellátott tömbben voltak összefűzve, egyenként sorszámmal voltak ellátva. Az Engedélyokirat, mely az ezt kiváltó rádiótulajdonoshoz került felül perforáció mentén tépték le a tömbből. Igy volt egy felső része is, mely a tömbbe maradt a hivatalos szervek részére felhasználásra, adatfeldolgozásra. Ilyen felső részt nem láthatunk, nem is találhatunk egyet sem, hisz a felhasznált tömbök visszakerültek a nyilvántartás részére. Az hogy, hogy nézett ki egy teljes oldal a tömbben az Engedélyokirat a felső résszel, megismerhetjük a Magyar Rádióújság 1925. novemberi 44-es számából.Itt a Rádiórendelet ismertetése mellékleteként mutatják be a Rádióengedély okirat mintáját. Igaz ez még nem teljesen azonos a valós használatra került okiratokkal.

A valós használatra került okiratnak a 778. sz. nyomtatványként kerültek forgalomba, ez a nyomtatvány több évig szolgálta a rádió engedélyezéseket.

Érdekesség, hogy a rádióengedély kiváltásához kérelmet kellett benyújtani a Postahivatalnak. A kérelem tartalmazta az engedélyt kérő adatait, és eleinte a felállítandó vevőberendezés részletes leírását adatait is. Sajnos ilyen nem áll rendelkezésre, hisz ezeketa kérelmeket nyilván csatolták a tömbben levő engedély felső részéhez.

Ilyen kérelmet még az 50-es években is be kellett nyújtani a Postahivatalhoz, egy ilyen üres nyomtatványt be is tudok mutatni, de itt a rádiókészülékre már nem voltak kíváncsiak. Érdekes lenne kikutatni, hogy ilyen régi iratanyag a hivatali szervek részéről még létezik-e. Érdekes adatokra bukkanhatnánk a kérelmet benyújtó részéről, hogy milyen készülékre kérte az engedélyt. Nagy kár, hogy az Engedélyokiratokra nem került átvezetésre ilyen jellegű adat.

Az első és a korai engedélyekre 20 000 koronányi okmánybélyeget ragasztottak. A bemutatott legkorábbi okiraton a címváltozást is regisztrálták, illetve azt, hogy átkerült a Budapest I. számú Postahivatalhoz. Ezt az 1925. december 1 -én keltezett engedélyt egy bizonyos Kispest Fő utcai lakos, Horacsek Ernő részére állították ki.

A 778. sz. nyomtatvány több évig volt használatban, de később egy kicsit változott a nyomtatott szövegezés. 1927-ben már nem került rá illetékbélyeg sem. Ezeket láthatjuk egy 1928-as Engedélyen is.

A korai engedélyekhez a 774. sz. nyomtatványként tartozott a nyugta, melyet az engedélyes minden hónapban a havidíj ellenében kapott. A nyugta az engedély sorszámával volt ellátva. A felső egyharmad volt maga a nyugta, az alsó kétharmad és a hátoldal korabeli rádiós reklámokat tartalmazott. Létezett külön is reklám nélkül a nyugta, vagy csak a reklámrészt leválasztották. Később a 30-as években nagyobb méretű lett a nyugta, ezek voltak a 796. sz. nyomtatványok. Talán a havonkénti gépi előállítás változott, ez indokolta a változtatást.

A 30-as évek végén a kisebb és nagyobb méretű nyugták is használatban voltak. Ezek az 1104. sz. és az 1103. sz. nyomtatványok mindegyike rádiónyugtaként szolgált. Mindegyik fajta bőséges rekláminformációval is el volt látva. A 778. sz. engedélyt a 30-as évek végén az 1102. sz. nyomtatvány váltotta fel. Egyszerűbb szövegezéstét nyilván a sok év alatt kialakult gyakorlat, az abból levont tapasztalatok segítették. De a hátoldalon a feltételek ismertetése ugyanúgy részletes maradt. Közben a 40-es évekre az 1 103. sz. nyugta nyomdai formája is változott. A II. világháború idején használták a kisebb 1 1 02c. sz. nyomtatványt, mint engedélyt és a kisebb méretű 1 103. sz. nyugtát. Beszédesek ezek a papírok, kiolvasható hogy ki hova költözött a háború alatt, illetve, hogy a Rádiónyilvántartó Hivatal Kassára került.

A háború után is a 1102c. sz. engedély volt használatban, az iratra feltüntették, hogy újjáépítési hozzájárulást kellett fizetni az engedély kiváltásakor. Ezt jól szemlélteti az 1945. július 15-én kiállított engedély, igen érdekes a közvetlen háború utáni dátum. A háború alatt lepecsételt igazolványt adtak ki, mely szerint a lepecsételt vevőt jogosult volt a tulajdonosa lakásán tartani. Igen érdekes irat. A lepecsételés fényéről, az azért fizetett 10 Pengőről nyugtát állított ki az illetékes Postahivatal. A háború után használták a 1102b. engedélyt, majd a 1102 c. számú nyomtatvány jelentős átalakuláson ment át. Ezt bizonyítja az 1947. január 14-én kiállított Rádióműsorvevő engedély. A 40-es éves végén is használatban volt a kicsi és a nagyobb 1103. sz. nyugta. A kicsi több kivitelben színes papíron készült, még az 50-es években is. Az 50-es évek második felére, igen kicsire zsugorodott a Rádióműsorvevő engedély, mint ahogy a bemutatott 1956. március 30-árí kiállított példány is mutatja. A hátoldalán a kivonatos rész is mindössze néhány mondatot tesz már csak ki. Ennek mintájára készültek az első Televízió Engedélyek is. A televízió díjak befizetésére szolgált a 11042. sz. külön nyugta „Televízió" bélyegzéssel. Az 1975-ből származó 20 Ft-os Rádiónyugtö és a 100 Ft-os Televízió nyugta már az idősebb kollegák részére ismerős is lehet. Külön érdekesség, hogy ezek a papírok egyik gyűjtőtársam Koronghy Géza édesapja, Koronghy Elemér részére lettek kiállítva. Ezzel a kb. 50. évi átfedéssel remélem kellő áttekintést kaphattunk erről az érdekes témáról.

Érdekességként még láthatunk egy Felhívást a reléadók megindulásával kapcsolatos tudnivalókról. Külön érdekes, hogy nincs dátumozása, milyen korhoz tartozik, a szövegből arra lehet következtetni, hogy a 30-as évek reléadóinak idejéből származik.

Láthatunk egy 1110. sz. nyomtatványt, mely egy rádióvevő berendezés átírásához volt szükséges. Ma már mulatságosnak tűnik, hogy egy kórházban lábadozó beteg fejhallgatót bérelhetett a rádióműsor hallgatásához. Ennek is külön nyomtatványa volta 30-as években. Egy rádióengedély felmondását is egy formanyomtatványszerű papírral igazolta vissza a M. kir. Posta és Távirda Hivatal. Ilyen papír más szövegezéssel is létezett.
Ha azt mondom, hogy Miska bácsi leveles ládája, az idősebb generáció biztosan felkapja a fejét. Ez egy rádióműsor címe volt, melyet a diákok a fiatalság részére szolgáltatott a rádió. A műsor része volt a levelezés, táviratküldés. Ebből láthatunk egy példányt 1951 -bői eredeti Miska bácsi aláírással. Hasonló műsor volt a legkisebbek részére a Mókus és Napos postája. Erről nekem nincs információm, de ez a megmaradt levél azért néhányunknak biztosan ismerős lehet. Ezzel a néhány papírral kicsit elkalandoztam a rádióengedélyektől, nyugtáktól, de ezek is a rádiózás témaköréhez tartoznak, külön érdekességekként hatnak.

Kóger László




RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu

Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2014.12.21