Néprádió TYP 313 Orion, Philips, Siemens, Telefunken, RÁVA. 1949-52 - III. rész.

Néprádió TYP 313 Orion, Philips, Siemens, Telefunken, RÁVA. 1949-52
I. rész. - II. rész.


Az első két részben a 313-as Néprádió történeti oldalával, a harmadik részben a kapcsolással ismerkedhettünk meg. A kapcsolás ismertetését a Rádiótechnika 1951 -es évfolyamaiból vettem át, egy rádiótanfolyam cikksorozat keretén belül tárgyalták. Ebből az írásból kellő részletességgel ismerhetjük meg a 313-ast, minden alkatrész funkciójára, működésére kiterjedően. Ennél jobban most sem lehetne leírni, illetve bizonyos dolgokat a korabeli szakemberek jobban tudtak, akik akkor abban a korban éltek. Mi gyűjtők már csak a mi szempontjaink szerint tudjuk „körbejárni" készülékeinket. A 313-asnál most az egyes variánsok közötti eltéréseket, mechanikai felépítést szeretném megvilágítani.

Készülékház: Erről már írtam, az alumínium ház gyártása körüli bennem megfogalmazódott kérdésekről. Ujabb lényeges információkhoz nem jutottam, csak egy gondolat, a második világháború okozta felfokozott alumíniumgyártás, a háború után „romjaiban" is bőven ellátta a polgári szükségleteket. Igy valószínű az alumínium készülékház még sem okozott akkora problémát, mint elsőnek látszott. Kialakítása figyelemreméltó, tartalmazza a hátlap rögzítéséhez szükséges füleket, a forgatógombok állásának jelzéseit. Hátul két M3 peremes anyát szegecseltek az alsó fülekre, a hátlap rögzítéséhez. Ezenkívül idegen anyagot nem tartalmaz a ház. A fenéklap részen négy hosszúkás lyukat alakítottak ki, hogy a shasszi, a rögzítő csavarok lazítása után egyszerűen kiemelhető legyen. Elöl a hangszóróvászon körül bordázat fut körbe, ez az összes díszítés. Az egészet a funkcionalitás jellemzi, ami érthető is teljes mértékben, az alumínium ház egyébként antennaként is funkcionál.

A három gomb alul egy kiemelt részre került, állásukat egy kidomborított jelzés mutatja. Az összes példány sötét mélybarna vékony lakkréteget kapott. A jó állapotú megmaradt példányokon jól látható, hogy egy igen vékony egyrétegű lakkozásról van szó. A lakk összetételéről nincs információm, az alumíniumra egyébként nehéz lakkozni. Csak kevés jó állapotú példány maradt meg külső lakkozás szempontjából, nyilván azok melyek lakásban vészelték át az eltelt évtizedeket, vagy be voltak csomagolva. Az a 313-as mely padlásra vagy sufniba, pincébe került nedves környezetbe, annak dobozát hamar kikezdte az „alumíniumbetegség". A lakkozás könnyen karcolódott, és sok példányt át is festettek, sok dobozról hamar kopott le a lakkozás. Tehát igen ritka a teljesen ép szép állapotú 313-as doboz. Ez beszerzésnél döntő szempont, ha belül rossz is, de teljesen szép dobozú példányt akarnak „utánunk dobni" vagy ilyent látunk a bolhapiacon, semmiképpen ne hagyjuk ki. Rossz készülékházzal jó állapotú belsővel sokkal többször lehet találkozni, és utána esetleg dobozt cserélni. Mentsük meg az ép szép dobozú példányokat. Természetesen ha nincs más lehetőség, fújjuk újra a dobozt. A ház belseje nem volt lefestve, azt meghagyták alumínium szürkén. Belül alul néha egy gyártási dátumot is bepecsételtek, például a 092573-as RÁVA példánynál 1950. aug. 2. Ez fontos információval szolgál, mely az eddigieket támasztja alá. Mivel a készülékház és a festés is teljesen azonos mindegyik variánsnál, biztos, hogy egy helyen egy gyár gyárthatta, egy eltéréssel. Az Orion készülékeknél a ház alján három lyuk található az oszcillátor tekercsek utánhangolása céljából. A három lyuk fölé egy prespán lemezt szegecseltek, melyen kisebb lyukak vannak. Igy csavarhúzót bedugva az nem érintkezhetik a fémházzal. Erre nyilván érintésvédelmi szempontból volt szükség. A belső szerkezeti különbségek miatt a három lyukra a többi variánsnál nem volt szükség. A korábbi Philipseknél még megvolt a három lyuk az alumíniumházon, de azt egy prespán lappal teljesen eltakarták, később a három lyuk már nem is került rá a Philips-RÁVA példányokra.

Itt kell kiemelnem, hogy az összes Orion 313-as aluházzal készült. A Philips készülékek is csak aluházzal készültek, majd eleinte a RÁVA készülékek is egy kevés darabszámban, majd a RÁVA készülékeknél áttértek a fakávára. A minimális darabszámban készült Siemens-Telefunken példányok is csak aluházzal készültek. A RÁVAfakáva nagyon hasonlító későbbi 115A dobozára, csak kicsit kerekítettebb. Érdekesség, hogy a RÁVA fadobozok belsejében itt-ott papír ragasztószalagot használtak a furnér rögzítésére, a papírszalagon Philips embléma látható. Az eddigi adatok szerint a Philips készülékek kb. 070 ezres sorozatszámtól 085-087 ezres sorozatszámig készültek, innentől kb. 110 ezerig készültek fadobozban a RÁVA készülékek. Az Orionok durván 225 ezertől 325 ezerig, a Siemens-Telefunken példányok 400 ezertől kb. 405 ezerig. Ez durván 150 ezres példányszámot jelent a hálózati 313-as Néprádiónál. Ez nem kevés, mely a további adatgyűjtés folyamán még módosulhat egy kicsit.

A három egyformán bordázott gomb nem egyforma. A baloldali el van látva O, K, P jelzéssel, mely a relé adót a Kossuth és Petőfi adókat jelenti. A középső gomb emblémával van ellátva, az öt gyártónak megfelelően, Orion, Philips, Telefunken, Siemens, RÁVA emblémával. Ez a gomb a fix rezgőkörök finomhangolását végzi. A jobboldali gomb a hangerő és bekapcsoló. A gomb egy karikával, benne pöttyel van ellátva. A két szélső hasított tengelyre készült, a középső 6 mm-es kerek tengelyre. A finomhangoló tengely is be van hasítva, kicsit szét van feszítve, rátolva a gomb pont megszorul, beállítható hogy az embléma a gomb elején függőlegesen vagy vízszintesen álljon. A hangszóróvászon világos drapp színű finoman szövött jellegzetes 50-es évekbeli anyag. Ezt használta sok évig az Orion a Terta is, így ezt az anyagot jól ismerjük. Mindegyik variánsnál mindvégig csak ezt az anyagot használták a 313-asoknál.
A hátlap a hosszúkás ORION lyukakkal készült, aranyozott feliratokkal, ábrákkal van ellátva. A megfelelő variánsnál a megfelelő emblémával. Alul középen a gyári számnál nyílás készült, alatta a NÉPRÁDIÓ felirat, de némelyik ORION hátlapról hiányzik. A többi típusnál a Néprádió felirat alatt a TYP 313 jelzés is van. Ez az ORION hátlapoknál az embléma fölé került. A hátlapok egyébként nem egyformák, az ORION-nál a gyáriszám nyílás, antenna bemenet nyílása és a feszültség jelző lejjebb van kb. 5 mm-rel. Az összes többi egyforma, de csak a fémházas kivitelnél. A fadobozos RÁVA hátlap viszont kisebb kb. 5 mm-rel. Az aljából hiányzik, így a fadobozos RÁVA hátlap azonos a fémdobozos ORION-éval, csak az alsó sarkok jobban le vannak vágva. Tehát RÁVA hátlap kétféle van. A hátlapok baloldalán jelzés látható, hogy 220 V vagy 110 V-ra készült a készülék. A nem használt jelzést egy szürke fémlapocska takarja le. A készülék esetleges átalakításánál a fémlapocskát is át kellett szerelni. A hátlapot alul két csavarral lehet rögzíteni, felül a készülékházból kialakított két résbe kell illeszteni, a faházas RÁVÁ-nál felül a felső résbe.

A hátlapot eltávolítva látható, hogy az egyes variánsok között már jelentősebb eltérések vannak. Lássuk először a legnagyobb példányszámban gyártott ORION felépítését. Az egész szerkezet hangszóróstól egyben kiemelhető a készülékházból, miután meglazítjuk a készülékház alján levő négy rögzítőcsavart. Nem kell őket teljesen kicsavarni, mert a lyukak úgy lettek kialakítva, hogy a shasszit hátrafelé húzva, a vastagabb lyukrészen a négy csavar átbujtatható. Természetesen a három gombot előtte egyszerűen be kell húzni és a hátlapot eltávolítani. A készüléket áramtalanítani is kell!

A gyáriszám tábla az Orion kivitelnél alumíniumból készült, a hátlappal azonos szürke papírlapocskára szegecselek, azt pedig a shasszira rögzítettek két szegeccsel. A többi kivitelnél, világos prespán lemezre került a fémtábla és a shasszi belső felére szegecselték. A Siemens-Telefunkennél alumíniumból készült a gyáriszám tábla, a Philips és RÁVA készüléknél alumíniumból, és a shasszival azonos szürke vaslemezből is. A hangszórók sem egyformák. Az Orion a Siemens-Telefunken Tonalit hangszórót használt, a Tonalit gyár ekkor még működött. Rögtön feltűnik a szép piros címke a hangszóró kocka alakú mágnesén. A korabeli leírások szerint újfajta jó minőségű Ticonal mágnest használt a Tonalit. A szép piros címke néha lemaradt vagy leesett, a hang szórókosár van hogy szürke színű vagy sárgított. A Tonalit hangszóró négy csavarral rögzíthető. A Philips-RÁVA ,Philips hangszórót használt, kétfélét. A korai Philips 313-asokba még nagy kocka mágnesű hangszórót építettek (70 ezres példányok), a későbbi Philips és RÁVA készülékek a kicsi pohár alakú mágnessel ellátott hangszórót kaptak. A kosár vagy sötétszürke, vagy világosszürke színű, hat kerek lyukkal, mint a többi Philips hangszóró. Füle nincs, három facsavarral rögzíthető. Ez is egy azonosítási pont, ha a deszkalapon három facsavar helyét látjuk, akkor az biztosan Philips-RÁVA készülékhez tartozott. A kimenő trafó a bal felső sarokba került, az Orionnal kb. 45 fokban szerelve két füllel. A Philips-RÁVA feketére festett Philips trafót használt a lemezpántosat, mint a többi Philips készülékeknél. A Siemens-Telefunken viszont saját gyártású kimenőtrafót használt, szintén hasonlót, minta többi 40-es évek végi Siemens-Telefunkenekben.

A bemutatott csak 110 V-os Orion példánynál jól látható a lamellás biztosíték és foglalata. A biztosíték sok példánynál elmaradt, csak a helyén levő lyukak látszanak, de vannak példányok, ahol a shasszin a helye sincs meg.

A biztosíték mögött van hely a 220 V-os autótrafó részére, oldalt pedig a négy csőszegecs forrfül a bekötésére szolgál. Az autótrafó kérdése érdekes, csupán az Orionnal ismertem fel gyári trafót, melyen látszott, hogy azt a gyár építette be, vagy utólag gyári Orion trafót építettek be. A megmaradt 313-as rádiókban általában mindenféle autótrafóval találkozhatunk. Ennek két oka is lehetett, a csak 110 V-os készülékeket a kereskedők, iparosok állították át 220 V-ra az ismertetés szerint. A másik eset, sok helyen 110 V-os rendszer működött és később mikor átálltak 220 V-os hálózatra, (sok város, városrész, falu esetében volt így) a Posta és a helyi szervizek ingyenesen építették be az autótrafót. Irházi Sanyi is ezt mesélte nekem, hogy Mezőtúron is ez történt 1960. körül. Képzeljük csak el, hogy az egész ország területén mennyi ilyen eset lehetett. Tehát a 313-asokban sokféle autótrafóval találkozhatunk.
A hálózati zsinór vagy fekete szövetszigetelésű, vagy barna, a műanyag szigetelésű szerintem nem gyári, ha ilyennel találkozunk. Rögzítése két a shassziból kialakított fémfüllel történik, úgy hogy papírcsövet húztak rá. A shasszi két oldalt bakelitgyú'rűkkel elszigetelt fémfüleken áll. Itt is van eltérés, a Philips-RÁVA shassziknál ez a fémlábazat magasabb, ebből adódik, hogy a hátlapon is máshova kerültek a lyukak, kivágások. A Philips shasszik sötétszürke színűek, az Orionok világosszürke bevonatot kaptak. A négy cső egyvonalban helyezkedik el az első kF-fel. UY22, UBL21, UF21, KF, UCH21. A csőkészlet az összes variánsnál azonos.

A shasszin felülre az Orionoknál még a három modulátortekercs került. A többinél csak a helye van meg. Az oszcillátor tekercsek alulra kerültek, az Orionoknál a készülékház alján azok állítására szolgál a három lyuk. A Philips shasszin a Philips gyártmányú, hullámváltóval egy bakelitlapból kialakított tekercskészletet használt. Ez volt a kényelmetlenebb megoldás, kisméretű szurokkal leöntött, (rögzített) tekercset használt, utólag nehezebb az állítás. Az összes oszcillátor-modulátor tekercset a shasszi alatt hátulról kell állítani. AzOrionon kívül az összes variánsban ilyen tekercskészlet van.
Ha a shasszit kiemeljük látható, hogy a fakeretre kifeszített hangszóróvászon a hangszórót tartó falapra van elölről szegekkel rögzítve. Ez a fadobozos RÁVA készülékeknél nem így van, ott a vászon a fakerettel a fadobozba belülről van berögzítve. A hangerő pótméter, mindegyik készüléknél a nagyméretű Qualiton alumíniumházas K3009-es típus. A csőfoglalatok is azonosak. A huzalozás színes PVC szigetelésű kötőhuzal. Hogy a színeknek van e jelentősége, hogy milyen áramköri részbe van bekötve, nem figyeltem meg. (A régebbi Orionoknál ha jól emlékszem így volt.) Szembeötlik az alulra szerelt II. KF, nem egyformák ezek sem, a Philips shassziknál oldalt állítható a vasmag, az Orionnal alulról. Elvileg ez is alulról állítható volt, a készülékházon keresztül alulról, de az alumínium ház alján a hozzátartozó lyukat már elhagyták, az oszcillátor tekercsek nyílásai mellől. Míg a lyukakat takaró prespán lemezen még megvan a lyuk. Gondolom eleinte meg volt a nyílás, de aztán jobbnak látták elhagyni, mert az egyszer már behangolt kF-et utólag már nem kellett állítani. Hogy ne is lehessen összekeverni az oszcillátor tekercsekkel inkább elhagyták a nyílását.
Az utólagos finomhangolást az Orion shassziknál egy állítható fémgyűrű végzi, a Philips shassziknál egy állítható alumínium lemezke. A különbséget a tekercs készletek eltérése okozza.

Az elektrolit kondenzátorok is alulra kerültek, szigetelésként papírba burkolva az Orionnal egymás fölé vékony fémkengyellel a shasszihoz rögzítve. Hogy milyen típust használtak nem tudom, nem bontottam ki egy eredetit sem. Érdekes, hogy a shasszin kialakították az álló csavaros rögzítésű elkóhoz a nagyobb átmérőjű nyílást is, ennek ellenére tudomásom szerint gyárilag a 313-asokba ilyen elkót gyárilag sosem építettek be. Ha ilyennel találkozunk az valószínűleg utólagos csere már. Lehet pont ezért alakították ki, tudták, hogy később a csavaros rögzítésű állítható elkók fognak elterjedni, és később ilyenek kerülnek majd be a cseréknél. (Később a 115A-t már így szerelték gyárilag.) A Philipsnél csak a nagyobb átmérőjű anódszűrő elkó van a fémkengyellel rögzítve, és a kengyelhez egy rövid forrlécet is forrasztottak. A forrléc néhány R-C tagot tart a hangfrekvenciás részből. Az Orionnal egy még rövidebb forrléc az állítható gyűrű mechanizmusára van rögzítve, az tartja ezeket az R-C alkatrészeket.

Az ellenállások a tipikus 50-es évek eleji fekete lakkréteg ellenállások, a kondenzátorok drapp színű papírházas Remix kondenzátorok, a kisebb értékűek viaszos csillámkondenzátorok. A későbbi Orion példányoknál az antenna kondenzátor régi típusú zöld színű Remix gyártmányú, a korábbiaknál üvegcsöves. Az Orion shassziknál piros festéket használtak a csavarok tekercsek rögzítésére, ezt más korabeli Orion rádióknál is megfigyelhetjük. Restaurálás szempontjából könnyű dolgunk van meg nem is. Legyinthetünk hogy ez egy egyszerű készülék, persze ha csak az a lényeg, hogy megszólaljon, akkor nincs nehéz dolgunk. Ha viszont az a cél, hogy eredeti állapotra hozzuk Össze, akkor az eltérések miatt a különböző variánsoknál már nem olyan egyszerű a helyzet. Szerintem nem szabad összekeverni a dobozokat, hátlapokat, kimenőket, hangszórókat stb. E cikksorozat is azért íródott, hogy a restauráláshoz minél több segítséget nyújtson, és a 313-as Néprádió keletkezésével kapcsolatban minél többet tudjunk meg. Bonyolítja a helyzetet és a restaurálást, hogy közismerten sok készüléket átalakítottak forgókondenzátorosra, egész „iparág" volt akkoriban ez a tevékenység. Olyannyira, hogy volt gyártó, aki az utólag beszerelhető autótrafóra 6,3 V leágazást is készített a skálaizzó számára. Ha jól tudom ez már később a 115A időszakában volt, de hát akkor is alakítottak át 220 V-ra 313-asokat is. Tehát sok skálaüveges teljes középhullámra átalakított példány maradt az utókorra. Nekem öt Orion példányom közül három át van ilyenre alakítva. Három RÁVA közül szerencsére csak egy. Az átalakítások során sokszor furrtak-faragtak a „mesterek" így azokat általában már nem érdemes visszaalakítani, de a Néprádió történetéhez ezek is hozzátartoztak. Az átalakított példányokról egyébként a következő ötödik részben szeretnék megemlékezni, egy-két ügyes munkát bemutatni, illetve a még esetleges új információkat közölni.

Visszatérve a restauráláshoz, ha eredeti példányt szeretnénk, lehetőleg egy eredeti nem átalakított példánynak álljunk neki, azzal sokkal könnyebb dolgunk lesz. Szerencsére ilyen darabokhoz is hozzájuthatunk olcsón a bolhapiacokon, vagy börzéinken. Ha nekiállunk egy példánynak, ajánlatos egy hasonló sorozatszámú készüléket áttekinteni és a minta alapján restaurálni, a fentiekben leírt eltérések miatt. Könnyítésül új gyáriszám listát közlök, néhány példánynál a rá jellegzetes fontosabb adatokkal. A saját példányaimnál az ellenállások, kondenzátorok gyártási idejére vonatkozó adatokat is közlöm. Ezt a következő ötödik résznél még bővítettebb formában még közölném, amihez még további gyári számokat, adatokat kérnék.

Kóger László

313-as NÉPRÁDIÓK
072365 PHILIPS - Aluház alul zárt, hangszórót régi vagy mágneses, biztosíték nincs de a helye megvan, C-963,974,987,944,992,964. R-904,94,93
072789 PHILIPS
073400 PHILIPS
078498 PHILIPS - Régi nagy mágneses Philips hangszóró, biztosíték nincs, helye sincs,C-04,06,02,05. R-94,01.
080816?
083278 PHILIPS - Aluház alul zárt, biztosíték nincs, helye se, újabb Philips Hangszóró, kis mágneses, C-915,071,06. R-01,94
084339 RÁVA?
084880 PHILIPS-RÁVA? - Philips régi nagy mágneses hangszóró, biztosíték nincs-helyese. R01,94.
086778 RÁVA - Fadobozosj?) sötétszürke shasszi, újabb Philips hangszóró, C-022,012,944,071,01. R-01,02,
087809 RÁVA - Aluházas, alul nincs lyuk, gyári szám címke szürke vas.
088464 RÁVA - Aluházas.
092573 RÁVA - Aluházas, dátum belül 1950. AUG.2, alul a három lyuk Prespánnal leragasztva, biztosíték nincs, középen a hangolólemez rögzítése másképp van gyárilag, C-934,012,015.R-03,02.
099069 RÁVA - Fadoboz
099977 ?
102844 RÁVA - Fadoboz.
103449 RÁVA - Fadoboz C-053,08,062,984,012. R-03,04.
105113 RÁVA - Fadoboz, belül REV 12 pecsétalul, C-073,033,002,925,915, R-04,03,02,
106204 RÁVA - Fadoboz.
107805 RÁVA - Fadoboz.
229886 ORION
238335 ORION - Antenna C fekete üvegcsöves C-04, 037, 984. R-03,04, 952.
272155 ORION
282893 ORION
308753 ORION
313736 ORION - 110 V, Antenna C fekete üvegcsöves C-914,924,984,964, Potm-934.
314449 ORION
314685 ORION
317870 ORION
319267 ORION - Potm-915, Antenna C zöld papírházas régi, C-984,011,925, R-93,01,94,97,
320158 ORION
321749 ORION - Ant. C zöld, C-972,04,96, R-01,92.
321906 ORION
402970 TELEFUNKEN - Aluház C-944,915.
403613 SIEMENS - Aluház, Tonalit hangszóró, Siemens kimenő trafó, Philips shasszi
404308 TELEFUNKEN - Aluház.




RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu
Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2012.1.15