ORION ISKOLARÁDIÓ 450 ~ 1949, 450M ~ 1957

Ez megint nem egyszerű eset. Már az elnevezés, a típusszám is magyarázatra szorul.

Az a szó, hogy iskolarádió, nekünk gyűjtőknek azt a szürke fémdobozos bőrfüles rádiót jelenti, amelyről most is olvashatunk. Volt egy elődje is, erre is azt mondjuk, hogy iskolarádió és volt egy nagyobb teljesítményű, lemezjátszós kivitel a 313L, ezt is iskolarádiónak mondják, de az egy másik történet (lesz). A laikus közönség pedig ha megkérdezzük tőle, hogy mi az iskolarádió, úgy gondolja, hogy gyermekkorában az iskolában a tábla feletti hangszóró az, mert onnan jött a hang, a zene az ünnepségeken. Ez mind igaz, de nekünk gyűjtőknek maradjon csak meg iskolarádiónak a bőrfüles és a korábbi változata.


Orion450M-rajza.gif

Erről a két készülékről lesz most itt szó. A kedvenc Kádárkönyvünk a régebbi, 1949-ben megjelent iskolarádiót ismerteti, de sajnos ezt a korai készüléket kevesen ismerik. A gyűjtők egy részének van iskolarádiója, de inkább az újabb szürke bőrfüles kivitel. Aki már behatóbban foglalkozott ezzel a készülékkel, tapasztalhatta, hogy valami nem stimmel, a Kádár könyvben ismertetett rajz nem azonos a készülék kapcsolásával. A típusszámmal is baj van, most akkor mindegyik 450 vagy 450M, és ebben szerintem még a korabeli szakirodalmak is megkeveredtek. A Kádár könyv 450M típusszám alatt közli a régebbi típust, míg egy nagyon jó ismertetés jelent meg á készülékről a Rádiótechnika 1954/3. számában. Itt a cikk 450M modellként ismerteti, de a rajznál már csak 450 jelzést használ. Nem jutottam sehogy sem a nyomára, hogy mit jelent az „M" betű. A logika azt diktálná, hogy az első típus a 450-es, a második a későbbi a módosított, továbbfejlesztett verzió a 450M. Az is érdekes, hogy a két készülék között majdnem 10 év van, ez meglepő, de az is lehet, hogy a módosított típus is már előbb elkészült, csak eltelt egy-két év mire gyártásra került. Addig, amíg a típusszám nem tisztázódik, javaslom, hogy használjuk a régebbire a 450, az újabbra a 450M jelzést.

Az Iskolarádiót az ORION a Közoktatásügyi Minisztérium kérésére fejlesztette ki, a készülékkel külső hangszórókkal az iskolák tantermeit lehetett behangosítani. A készülék négy hangszóró kimenettel rendelkezik, mondjuk egy négy tantermes falusi, tanyasi iskola részére pont megfelelt. Az iskolarádió ügye már akkor sem volt új keletű, már a háború előtti időkben, a 30-as években is felmerült, sőt fontos égető kérdésként kezelték a megfelelő szakmai körök. Csak ahol dönthettek volna, ott nem történt semmi. A Magyar Rádió Újság is többször cikkezett a témáról, ezek közül két fő cikket is olvashatunk érdekességként és tanulságképpen. Szóval, amit a háború előtt már nagyon sürgettek, azt az „újvilágban" valósították meg. A megvalósítás mértéke egy kicsit vitatható, mert a legyártott darabszám úgy néz ki az egy-két ezret nem haladta meg. Az amúgy is viharos időszakban semmilyen anyagot nem találni róla, persze nem is a nagyközönség részére készült, ezt a készüléket nem lehetett kereskedelmi forgalomban kapni.Gondolom kiutalásos rendszerben kapták meg a kijelölt iskolák, leltárba vették, aztán selejtezéskor visszaszolgáltatták, megsemmisítették.Talán ezért maradt kevés az első verzióból. Én a gyűjteményemben már vagy 25 éve őrzök egy példányt, gyári száma: 450 607, nyilván ez a 607-es darab lehetett.

Az újabb típusból úgy néz ki több maradt, ami külső felépítésre hasonló, de belül szinte teljesen más szerkezetet rejt. A kezelőszervek ugyanúgy helyezkednek el, a készülék ugyanarra a funkcióra készült, de felmerült az a vélemény, hogy a szürke kivitel esetleg nemcsak iskolarádiónak, hanem kis stúdió készüléknek más kisebb intézményeknél, honvédség, kis kultúrház stb. Az a baj, hogy a 450 M-ről teljességgel semmilyen korabeli információ nem áll rendelkezésre. Igy csak magát a készüléket tudjuk körbejárni. A két készüléket egyszerre ismertetem, így rögtön láthatók a különbségek is. Tehát a kezelőszervek elrendezése, funkciója teljesen azonos, középen a kontrol hangszóró, ami mikrofonként is szolgál, két oldalt a négy külső hangszóró kapcsolója. Az alső sorban baloldalt a hálózati kapcsoló a jelző lámpájával, hangerő, hangszín, középen az üzemmód kapcsoló, jobbra a finomhangolás, és a három állomás kapcsolója, mint a 31 3-as Néprádiónál, felette a mikrofon üzemmód kontroll lámpája. A régebbi 450-es, fekete jégviráglakkal bevont alumínium lemezből összeszegecselt házat kapott, az újabb 450 M házát vaslemezből préselték, ezért kerekítettebbek egy kicsit az élei, és szürke kalapácslakkozást kapott. Itt-ott főleg alul rózsaszínű árnyalata van a szürke színnek, ezt másik példányon is láttam. Az előlap fekete és sárga színnel készült a régebbinél, két nikkelezett fémfület is kapott. A hangerőgombnál körbe egy maszk található, melyre felírható a jelzés a megfelelő hangerőállásokhoz. Ilyen van a hangoló gombnál is, hogy szimmetrikus legyen, de ott csak festették a maszkot. Nekem ez a külcsín jobban tetszik.

Az újabb 450 M előlapja ugyanolyan szürke kalapácslakkos, mint a háza, a feliratokat pedig fekete betűkkel gravírozták. A hangszóróvászon, a réginél a Néprádióban is használt anyag. A készülékek hátulján a réginél külön táblákon jó nagy feliratok szerepelnek és a gyári szám, az újabbnál szintén gravírozás van, mintáz előlapon, a gyári számot nem jelezték.


A 450-es mivel 1949-es modellnek számít, így az alkatrészek is az ebből a korból származó Orion rádiókban használt alkatrészekkel azonos. Fekete Remix ellenállások, nagy kF-ek, a kapcsolók olyanok, mint az akkori külön hálózati kapcsolók. Barna papírházas kondenzátorok, a hullámváltó a 313-as Néprádióé, illetve itt alkalmazták előbb ezt a megoldást, a pótméterek a régebbi nagy Qualitonok. A hangszóró kicsi méretű kis kerek rétegelt lemezre szerelve. A shasszi alumínium lemezből van hajlítva, a csavarok piros festékkel rögzítve vannak. A huzalozás színes műanyag szigetelésű, a mikrofontrafó, a 313-as Néprádió kimenőtrafójával azonos méretű. A forgatógombok azonosak az ebben az időben gyártott Orion műszerek gombjaival. Az előlap 14 db lencsefejű nikkelezett csavarral rögzíthető a házba, mely alul négy fémlábat kapott. A bemutatott példány egyébként 1951 -ben készülhetett, mivel 50-51 -es dátumok szerepelnek az alkatrészeken.

Az újabb 450 M alkatrészei szerelése viszont már az Orion „AR" rádióknak felel meg. A hálózati trafó, kicsi kF-ek, a PD161-es hangszóró is ezt jelzi. Zöld ellenállások, Tesla és Remix hengeres kondenzátorok, acetát szigetelésű a huzalozás. A pótméterek kicsi Qualiton, illetve kerek Remix. A shasszi ónozott vaslemez, a hangszóró egy nagyobb deszkalapra került. Viszont maradt a néprádió hullámváltó a tekercsek, ekkor még gyártották az Orion 115A Néprádiót is.

Itt az alkatrészeken 56-57-es dátumokat találtam, tehát a 450 M 1957-58 tájékán készült, legalábbis a bemutatott példány. Itt a gyáriszám az előlap alsó vagy felső íves fülébe van beütve, jelen esetben 282. Ez a szám a ház oldala belső felének közepén levő vízszintes merevítő lemezbe is be van ütve. Érdekes, hogy a shasszin pedig egy 0453-as sorszámot is találtam. A csavarok itt is le vannak festve, kék festékkel. A gombok itt is a korabeli EMG-Orion műszergomboknak felel meg. A két készüléket egymás után átnézve látható, hogy szinte teljesen más a két gép. A legnagyobb eltérést a csövek okozzák, a 450-nél ECH21, EF22, EF22, EBL21, AZ1 vagy AZ21. A minta példánynál AZ21, a 450 M-nél ECH21, ECH21, EBL21, EZ80 és ez okozta nekünk mindig a fejtörést, mert a ritkább korai modell rajza található a Kádár könyvben. Illetve a Rádiótechnika 1954/3. számában részletesen olvashatjuk az Iskolarádió működését. Ezt most itt is olvashatjuk. Mivel az újabbról sehol nem jelent meg rajz, ezért azt kirajzoltam, az átrajzolást pedig Perneky Sanyinak köszönhetjük. Itt csak az eltéréseket ismertetem.Az anód feszültséget EZ 80 állítja elő, így ennek fűtőköre már nincs anódfeszültségen. A két EF22 helyett ECH21-et alkalmaztak, a heptódarész pentódaként kF erősítő, a triódarész pedig a hangfrekvenciás előerősítő. Egyszerűsödött a negatív visszacsatolás, nem a kimenőtrafó szekunderéről, hanem az EBL21 anódjáról indul. Az üzemmód kapcsoló bekötése is több helyen változott. Mikrofon állásban a kF cső mikrofon előerősítőként működik. A hangszóró mikrofonként üzemel, illesztőtrafón keresztül juta jel a kF cső rácsara anódjáról csatolókondenzátoron át jut a felerősített jel a hangszín-hangerő szabályzóra. Itt volt némi bonyodalom, ugyanis két készüléknél is mikrofonállásban a kF cső nem kapott előfeszültséget. így mikrofonállásban nem működött a készülék. Teljesen úgy nézett ki, hogy így gyári az egész, ráadásul a jaxley, amelyik az anódfeszültséget kapcsolja a II. kF-re, a mikrofon érintkezőjét használták úgy forrfülnek, hogy az érintkezését megszüntették (kihajlították), ennél az érintkezőnél. Nem tudni, hogy azért készült-e így, ha ez így gyári, hogy esetleg mikrofonállásra nem volt szükség az újabb szériánál, vagy annál a felhasználásnál ahová éppen a készüléket szánták. Ez egyelőre nyitott kérdés. Akkor mindenesetre a mikrofonüzem visszaállításához csak egy 47 Kohm ellenállást kell bekötni az anódfeszültség és a mikrofonérintkező közé. Az érintkezést visszaállítva így az ellenálláson és a kF tekercsen keresztül megkapja az anódfeszültséget a kF cső mikrofon előerősítő üzemmódban. A rajzon ez már így szerepel. Ez több napi fejtörést okozott a rajz készítésekor. Elképzelhető, hogy egy széria így készült, meghagyva a lehetőségetarra, hogy bármikor visszaállítható legyen. A 47 Kohm ellenállást csak a jaxley két egymás melletti érintkezőjére kell forrasztani.

Mindkét készülék most esett át felújításon, az újabb 450 M tisztítások után azonnal meg is szólalt, kapcsolók voltak csak kontakthibásak. Utánhangolás után szépen működik a készülék, akár négy hangszóróval is. Csupán az előbb leírtak okoztak fejtörést, illetve a rajz elkészítése volt kellemes ünnepi időtöltés.

A régebbi 450-es is nagyon jó állapotban volt, „csupán" egy idegen, valami szovjet rádióból való hálózati trafó éktelenkedett az eredeti helyett. Hamar kiderült, hogy korabeli alkatrészként a 844-es hálózati trafója egy az egyben stimmel mind mechanikailag, méretileg, az AZ21 -es cső felépítményével együtt. Volt is ilyen plusz trafóm, így nagyon hamar bele is került az idegen helyett. Ezen kívül semmi más gond nem volt ezzel a készülékkel sem, tisztítás, behangolás után ragyogóan meg is szólalt. Igaz a jóval kisebb hangszóró azért gyengébb minőségű hangot ad. Érdekes, hogy mindkét készüléknél eredeti még az anódszűrő elkó, semmi brumm nem tapasztalható, a pótméterek semmit nem recsegnek.

Érdekes volt foglalkozni mindkét készülékkel, remélem az újabb típus rajza több készülék restaurálásához segítséget fog nyújtani, és nem lesz benne hiba. Ha valakinek az iskolarádióhoz van plusz információja, szívesen venném.

Kóger László



RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu

Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2012.5.21