A II. világháború utáni új rendszer hatalmas „rádiósítási" programjához hozzátartozott a villanyárammal el nem látott területek rádióval való ellátása is. Igaz, gőzerővel folyta falvak villamosítása, de az alföldi nagy tanyavilág és a távoleső területek, villamos árammal való ellátása sok időbe tellett. Az 50-es évek elején előre látható volt, hogy sok helyre csak sok év múlva jut majd el a villanyhálózat. A népnevelés viszont fontos volt, és itt most nem feltétlen a politikai oldalra gondolok, hanem a gazdasági tényezőkre, a vidéki ember munkájához szükséges időjárás-jelentésre, gazdasági előadásokra, és a kultúrára is. Ez tényleg fontos volt. Tehát megfelelő telepes rádiót kellett adni azoknak is, akiknek csak telepes rádióval volt lehetőségük bekapcsolódni a rádiózok táborába. Legalább addig, míg mindenhova el nem jut a villany.

Ezek közé tartozott az ORION gyár 217 típusa is. Közepes árfekvésű európavevő típusként hozták forgalomba 800 Ft árban, csak tájékoztatásul, a Néprádió telepes változata, a 115 B ára 300 Ft„ a komoly készüléknek számító két rövidhullámú sávval is ellátott 519 B ára pedig ára 300 Ft, a komoly készüléknek számító két rövidhullámú sávval is ellátott519 B ára pedig 1.425 Ft volt. Természetesen a 40-es évek végétől az első tranzisztoros vevők megjelenéséig melyek forradalmasították a telepes rádió kérdését, még jó néhány telepes csöves készülék került forgalomba a 60-as évek elejéig.

A 217 B egy igen jól sikerült modellnek számíthatott akkor, a nem túl nagyméretű, magas fényű bakelitház szép külsőt adott a készüléknek. Az aranyszínű csíkokkal való díszítés és a vajszínű skála jelentősen emeli a külső megjelenést. De ez nem új tervezés, mert a 217 B készülékháza, a háború előtti Telefunken 2T64 és 3T64 modellek készülékházával azonos. Érdekes eset, nyilván a készülékház gyártásához szükséges présszerszámok épségben maradtak, és az Orion gyár felhasználta azokat az új típusához. Volt rá példa másik esetben is. A ház a FUTURIT 7607 számot kapta, és azért annyi eltérés van a régi eredetihez képest, hogy alul elhagyták a szellőző nyílásokat, felül pedig a hátlap nem fémfülekkel rögzíthető, hanem a bakelitből van kialakítva M 4 csavarok helye. Csak a ház volt a régi, a 217 B az apró szövésű jellegzetes drapp hangszóró vásznat kapta, a két gomb is az 50-es évek eleji Orion domború gomb. A készülék két hullámsávos, KH-RH sávokra, a skálán igen látványos a sávváltást szemléltető ábra. A középhullámú rész elég sok állomásnéwel van ellátva, míg a rövidhullámú résznél csak a sávokat jelzi a skála. A hátlap szokásos Orion hátlap, aranyszínű feliratokkal, fenéklap nincs, a készülékház alul zárt. Csupán a behangoláshoz szükséges nyílás van rajta, de az is egy prespánlappal le van takarva.

A shasszi egyszerű felépítés, klasszikus 50-es évekbeli kivitel, több korabeli hálózati modellnek is ez az alapja. Egybe van építve a skálát és a hangszórót tartó rétegelt lemezből készült hangfallal. Előnyös megoldás, egyben kihúzható a bakelitházból, nem kell semmit leforrasztani, kiszerelt állapotban is azonnal üzembe helyezhető, javítható. A telepzsinór négy színes pamutszigetelésű huzalból van összefonva. A zsinór végén a banándugóknál kis alumínium biléták jelzik, hogy melyiket hová kell kötni.

Egy telepes készülék azért kevesebb alkatrészből áll, mint egy hálózati, ez meg is látszik a 217 B-nél is. A shasszin felül nincs sok alkatrész, a négy miniatűr telepes cső, két kF, két elkó, kimenőtrafó, és a hatalmasnak tűnő kettesforgó. A négy cső gondosan le van rögzítve, skálahúrból készült rögzítőkengyellel. A forgó mellé a két modulátortekercs is még felülre került. A hangszóró a 115-ös néprádiók hangszórójával azonosnak tűnik.A shasszin hátulra került a takarék üzemmódra váltó kapcsoló. A shasszin alul nincs sok alkatrész, zöld Remix ellenállások, és érdekes, a kondenzátor készlet elég vegyes, német RFT, csehszlovák Tesla, és magyar Remix típusúak. A kapcsolás hangerő pótméter pedig német Preh típusú. Ebben az időszakban a magyar alkatrész ipar nem állt a helyet magaslatán, onnét szereztek be alkatrészeket, ahonnét csak tudtak. Az anódfeszültséget szűrő 50 mikroF- elkó pedig dán gyártmányú, a 32 mikroF - fűtő feszültség szűrő elkó pedig Tesla típus. A készülék teljesen eredeti, gyári szám 234 086, így a fenti alkatrészek gyárilag lettek beépítve. Érdekesség, a falapra a hangszóró mellé két helyen is egy dátum van bepecsételve: 1959. március 24. A 2 ] 7 B elvileg 1954.es modell, de ezek szerint 1959-ben is még gyártották. Az is lehetséges, hogy ez egy szervizjavítási dátum, de ezt én kevésbé tartom valószínűnek, javításkor inkább írott feliratokat alkalmaztak a szerelők, és pont hasonló pecsételt gyártási dátumokat láthatunk más korabeli Orionokban is. Mindenesetre elég érdekes ez az 1959-es dátum. Természetesen, ha valakinek van ilyen készüléke, kérem, jelezze, ha van bele préselve dátum, illetve a gyári számot a szokásos darabszám megállapításához. Illetve az is kiderül, hogy milyen sorszámú példány mikor...

Cikk vége a 29. oldalon

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu