T-5391 Munkácsy - A Vadásztölténygyár első televíziója 1.rész

Erős nosztalgiával kezdem a cikk írását, mivel szakmai szárnypróbálgatásaim a Munkácsy megjelenésével egyidősek, nevezhetném tanítómesteremnek is ezt a tv készüléket. Eltelt több mint fél évszázad a megjelenésétől, ezért úgy érzem a televíziók is bekerültek mára muzeális értékeink közé, ezért illene foglalkozni a hazai televíziózás elterjedésével és tv készülékeinkkel, amit most kétrészes cikk írásával megpróbálok felidézni, a teljesség igénye nélkül.

Nem véletlenül választottam a Munkácsyt, több szempontból is mérföldkőnek tekintem.


T-5391 Munkácsy A Vadásztölténygyár első televíziója. 2. rész

1959-et írunk, amikor a Munkácsyval megkezdődött a fekete-fehér televíziók sorozatgyártása Székesfehérváron. A Vadásztölténygyár külön tv részleget hozott létre hihetetlen gyorsasággal alig egy év alatt, így az Orion után másodikként kezdődhetett meg a hazai televíziók sorozatgyártása Székesfehérváron, ami így is maradt sokáig. Az Orion és a VT saját tervezőgárdával dolgozott, látszólag nem lestek el egymás ötleteit, egymástól függetlenül dolgoztak. Ez tapasztalható a később megjelent különböző típusokon is, mivel nem hasonlítottak a két gyár termékei egymásra sem megjelenésben, sem az elektronikai alapkapcsolásokban. Konkurencia leginkább a vásárlói körben alakult ki, egyik ember az Orionra esküdött, másik a VT-re, ezért a megoszlott kereslet miatt egyformán fogyottmindkét hazai gyár terméke.


Nagyon fontos időszaknak nevezhető az 1960 körüli évek a hazai televíziózásban, mivel a családok elsőszámú célkitűzése az első tv készülék megvásárlása volt, ezért a televíziók rohamos térhódítása ekkor indult meg. 1959-ben kb. 50.000 tv előfizetőt regisztráltak, amelynek tekintélyes része állami intézmény volt és az előfizetők száma évenként megduplázódott.

Televízió vásárlásához természetesen antennaszerelés is tartozott, méghozzá távolsági vételre alkalmas, komolyabb tetőantennára volt szükség. Az egyetlen budapesti adó megfelelő vételét kellett elérni az ország egész területén, ami sok helyen szinte megoldhatatlan feladatnak bizonyult és hátráltatta a készülékek vásárlását. A külföldi tv adások vételéhez is komoly antenna kellett a lehetséges körzetekben.

Fennmaradt egy fénykép, amely az 1957-58-ban házunk tetején épülő antennarendszert ábrázolja szerelési stádiumban, a szereléshez használt létrákkal együtt. Legfelül CCIR URH, alatta OIRT 2 Pozsony vételére és OIRT 1 Budapest vételére szolgáló antennákkal.Az egész árboc kézzel forgatható volt a szobából, felfüggesztése golyós csapágyakkal történt. Kikívánkozik belőlem a történet is, miszerint újdonsült munkásőr szomszédunk aktivitásának köszönhetően rendőrségi házkutatást kaptunk az antenna miatt,gyanítva egy reakciós rádióadó szerelését ésüzemelését. Szerencsétlen ember még nem tudta mi az a televízió és milyen az antennája....

A nyári időszakok egyik zavaró jelenségével is szembesülni kellett, amikor az OIRT 1-es csatornán működő budapesti tv adó vételét, az amúgy jó vételi körülményekkel rendelkező városokban is rendszeresen lehetetlenné tette az időszakos napfolt-tevékenység, ami felborította a normális terjedési viszonyokat. Ekkor, egy sokkal távolabbi, de azonos frekvencián üzemelő szovjet tv adó olyannyira bezavart, hogy Budapestet teljesen elnyomva, a szovjet adó képe jelent meg kiváló minőséggel. Már nem emlékszem pontosan Kijev, vagy Munkács volt az illető adó szintén az OIRT 1-es csatornán sugározva. Sok DX vadász viszont ebben az időszakban kaphatott el soha nem látott, nagyon távoli tv adásokat, a Rádiótechnika is rendszeresen leközölte ezeket a ritka felvételeket.

A T-5391 Munkácsy a Vadásztölténygyár első, saját fejlesztésű, 12 csatornás, fekete-fehér tv készüléke. Sorozatgyártása 1959 tavaszán indult meg és 1963-ig tartott, miközben több mint 120.000 darab készült belőle. Közben a gyár neve is megváltozott VTRGY-re.


Nagy mérföldkőnek tekinthető az 1960-as római olimpia, amelyet az ORF osztrák televízió már élőben közvetített az Eurovízió hálózaton keresztül és részleteket átvett a kelet-európai Intervízió is a KGST országok részére. A nemzetközi közvetítő lánc kiépítése még nagyon kezdetleges volt, ezért sok közvetítési hibával találkozhattunk műsor közben. Természetesen földi mikró átjátszó láncra kell gondolnunk, akkoriban még nem volt műholdas távközlés, az első sikeres nemzetközi műsor közvetítés is csak 1957-ben jött létre kezdetleges fatornyok építésével. Az olimpia erősen belendítette a Munkácsy vásárlási dömpinget, sokan ehhez az eseményhez időzítették készülékük megvásárlását. A „hokedlis korszak" igazi megtestesítője lett, amikor az egész utca és ismerősök tömege bámulta a környék egyetlen nagyképernyős televízióját és a külföldi élő közvetítés látványa mindenkit ámulatba ejtett. (Ne felejtsük, az első kísérleti tv adások 1954 januárban, a rendszeres tv műsorok sugárzása az új nagyadóval 1958 februárban indult meg, heti három műsornappal és néhány órás ipari adással.) Nagyon fontos megjegyezni, hogy a Munkácsy rögtön nagyképernyős tv lett AW 53-80 típusú, 53cm-es, 90 fokos eltérítésű képcsővel, ezért ez az első nagyképernyős hazai tv készülék. Barna és zöld képernyő előlappal jelent meg. Néhány hónappal később az Orion is elkezdte az AT 505 típusával az 53 cm-es, nagyképernyős készülékek gyártását ugyanezzel a képcsővel.

A Munkácsy szerintem sok mindenben kiérdemli a „leg" jelzőt. Nagyon átgondoltan és alaposan megtervezett készülék volt kiváló minőséggel, ráadásul korszerűnek is mondható áramköri kapcsolással. Megjelenése és képminősége kielégítette a családok maximális igényeit, hangminőségét tekintve bátran kijelenthetem, soha nem készült szebb hangú magyar tv készülék. Kezelése egyszerű és praktikus. Előlapján két nagyobb forgatógomb található, egyik a hálózati kapcsolóval egybeépített hangerő, másik a fényerő. Négy darab, élén barázdázott forgatógomb a képfrekvencia, a sorfrekvencia, a kontrasztos a hangszín szabályozását végzi. Hátul találhatóak a képgeometriát és fókusz beállítását szolgáló, csavarhúzóval állítható trimmer potméterek. A 12 állású csatornaváltó a készülék jobb oldalán található, középpontjában a finomhangoló gombbal Elektromos felépítése, áramköri alapkapcsolása az úgynevezett „nagykönyvet" követi. Nincs túlbonyolítva, a szükséges fokozatokat tartalmazza stabilan megtervezett áramkörökkel, megbízható működést eredményezve. Különösen jól sikerült a sasszi felépítése, minden hozzáférhető, hibakeresésnél könnyen áttekinthető, ezáltal könnyedén javítható. Köszönhető ez annak, hogy alulra kerültek az áramköri alkatrészek, felül vannak a csövek, elkók és trafók, nyitott az egész alja, nem kell forgatni és nyújtózkodni mérések közben, négy csavar kicsavarásával az egész sasszi egyben kiemelhető, ráadásul üzembe is helyezhető.

A gyártási időszak során apróbb módosítások történtek sajnos a minőség erős romlását eredményezve, ezért én az első időszakban megjelent példányokról alkotom dicsérő véleményemet, a későbbieket szívem szerint elfelejteném.


A gyártás beindulásakor 1959-ben, sok import és jó minőségű alkatrészt használtak, mivel a hazai alkatrészgyártásból nem volt beszerezhető minden. Legfontosabb import alkatrész a képcső volt, ugyanis hazai gyártásban később jelent meg a szükséges AW 53-80 típusú képcső, ezért nyugati importot használtak. Szerencsések voltak akik hozzájutottak a VALVO képcsöves szériához, ezek a képcsövek 50 év elteltével ma is hibátlanul működnek. Későbbiek folyamán sokféle képcsövet használtak, hazait, keleti- és nyugati importot egyaránt. Az üzletekben hajtóvadászat folyt vásárláskor egy VALVO képcsöves Munkácsy után és nem véletlenül. Még egy megbízható képcső típust említenék, amit beépítettek, a Miniwatt Dario-t.

Lényeges volt a kezdeti szériánál az is, hogy kétnormás változatban jelent meg OIRT és CCIR csatornák vegyes alkalmazásával és két hangnormával. A hang KF tartalmazott egy 1 MHz-es oszcillátort, amelyet a csatornaváltó oldalán található érintkező pár hozott működésbe a meghatározott CCIR csatornákon. A kép KF CCIR, a hang KF OIRT hangolással készült és az 1 MHz-es keverő oszcillátorral vált alkalmassá az OIRT normára hangolt hang KF, a CCIR hangnorma vételére is. Érdemes felsorolni a csatornabeosztásokat.

OIRT sávon az 1-2-7-8-9-11-12 csatornák, CCIR sávon az 5-7-8-11 csatornák vételére volt alkalmas. Ez nagyon fontos volt akkoriban az osztrák és jugoszláv adók vételénél, a csatornabeosztás is tudatosan ezekhez a külföldi adókhoz igazodott.

Lényeges megemlíteni a káva két oldalába beépített, két tekintélyes méretű ovális hangszórót, amelyek kitűnő hangzást adtak igen nagy hangerővel. Ilyen széphangú tv nem jelent meg soha többet egyik hazai gyárunkban sem. Sajnos a VTRGY később átállt a kerek, impregnált membránnal és alumínium öntvényből készült hangszórók beépítésére, amelyeket a későbbi típusoknál is használtak, de ezt már a gyengébb hangminőség miatt, csak a bóvli kategóriába sorolnám.

Exportra is gyártottak Munkácsyt, elsősorban a KGST országokba. Sajnos ezek már nem tartoztak az előbb felsorolt minőségi kategóriába. Gyengébb minőségű képcsövekkel, kerek hangszórókkal és egynormás hang KF-el készültek. Típusszámuk is változott 53T816 számra, hátlapjukon Orion embléma található az exportálási korlátozások miatt. Ezek a hazai kereskedelemben is kaphatóak voltak rendszeresen, az úgynevezett „exportból visszamaradt" kategóriában.

Érdekességként említem meg, hogy a Munkácsy távszabályozós televízió volt, amit több későbbi típusnál és az Orionnal is egyaránt alkalmaztak. Ez a vezetékes távirányító néhány méteres kábellel csatlakoztatható a készülék hátulján kiépített csatlakozóhoz. Fotelból kényelmesen szabályozható a hangerő, fényerő és kontraszt. Természetesen csatorna váltásához ott kellett hagynunk a fotelt, de egyetlen műsor nézéséhez erre ritkán került sor. Sajnos a távirányítás lehetősége kiépített volt már az első példányokban is, de magát a távirányítót ritkán láttam az üzletek polcain kezdetben és a kereslet is csekély volt rá.


A magyar ember ötlettára kifogyhatatlan a hülyeségek tekintetében, ezért a nagy képernyőt máris színesben akarta nézni. Példa erre a színezett üveg előlap kereskedelmi megjelenése, amellyel színes tv hatását keltették a képernyő elé helyezve. A Munkácsy képernyőjéhez méretezve készültek az első ilyen színezett üveglapok. Praktikája abból ered, hogy felül kék, mint az ég, alul zöld, mint a fű, középen egy semleges barnás színárnyalattal. Tájképnél egészen hatásos volt, de a bemondó Takács Mari mindig kék hajjal, zöld ruhában jelent meg a képernyőn. Később jött a sárga celofán szemkímélő és nyugtató hatása, amit komolyan is vettek az emberek.

Folytatás a következő számban !!!

T-5391 Munkácsy A Vadásztölténygyár első televíziója. 2. rész

Herczeg István
Veszprém
www.radiotvmuseum.hu



RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu

Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2011.3.24