A Magyar Vezetékes rádió és hangos híradó fali hangszórói

Eredetileg csak a fali hangszórókról akartam röviden megemlékezni, de a Rádió és filmtechnika 1951. októberi számából a Vezetékes rádió egész szervezetét is röviden megismerhetjük. Úgy emlékszem máshol is jelent már meg róla írás, később esetleg ezt is újra olvashatjuk.

Nekünk a Vezetékes rádiót a még néha előbukkanó fali hangszórók jelentik, hisz más tárgyi megnyilvánulása nincs ennek a technikai eszköznek. Nem hiszem, hogy bárki birtokában lenne mondjuk egy algócpont teljes technikai berendezése. Érdekes lenne, ha valahol lenne még ilyen. A szertefutó vezetékek sincsenek meg már bizonyára, de ha valakinek tudomása lenne, hogy bárhol még létezik a vezetékezésből, vagy a technikából, az jelezze. Azért egy-egy régi AUDIO, RAFILM, TRT stb. erősítő, mikrofon bármikor bekerülhet a látókörünkbe és a gyűjteményünkbe. Sok faluban, gyárakban, üzemekben, kultúrházakban hangos híradó működött, melyek végállomása szintén ugyanolyan vagy hasonló fali hangszórók voltak, mint a Vezetékes rádiónál. Vezetékes rádiót az 50-es évek elején szovjet minta alapján alakították ki és a Magyar Postán belül a Vezetékes Rádió üzemi Vállalat, később a RAVEL (Rádióvételtechnikai és Elektroakusztikai Üzem), majd a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság üzemeltette kb. a 70-es évekig. Ezen vállalatok látták el a pontosidő szolgálatot is. A rádió műsor vezetéken jutott el az előfizetőkhöz havi előfizetési díj ellenében, mely a rádió 10 Ft-os előfizetői díj 60 %-át tette ki, tehát 6 Ft volt egy hónapra. Sajnos Vezetékes rádió előfizetői engedély vagy nyugta nincs a birtokomban, ha valakinek van ilyen kérem jelezze felém, esetleg a lapunkban való leközlésre. Az előfizetők száma fénykorában az 1950-es évek közepén elérte a 300 ezret. Tehát volt bővel fali hangszóró, melyből számunkra az utókorra maradt. Érdekes kitétel a Vezetékes rádió üzletszabályzatából, a posta nem felel semmilyen üzemzavarért, a nem kifogástalan vételért, a műsor korlátozásáért, szüneteltetéséért. (Nyilván felsőbb utasításra.) Viszont bűntettnek minősül a vezetékes rádió berendezés hangszórójának ellopása, megrongálása, a hangszóró és tartozékainak felületes, hanyag, gondatlan kezelése és ha abban károkozás áll elő. Magyarul a hangszóróra, amely a Posta tulajdonát képezte, fejvesztés terhe mellett igencsak vigyázni kellett. Ezért is kerül elő még manapság is sokszor meglepően jó állapotú fal hangszóró a bolhapiacokon sértetlen vászonburkolattal, esetleg a belső részek vannak csak hibás állapotban.


A Vezetékes rádió létesítésére kijelölt területet az illetékes megyei tanács javaslatára a népművelődési miniszter és a műszaki adottságok miatt a műszaki szakemberek meghallgatása után a közlekedés és postaügyi miniszter engedélyezi, illetve ennek jóváhagyásával létesül. Előfizetést bármely illetékes Postahivatalnál lehetett kérelmezni ugyanúgy, mint a rádió előfizetésnél. A fali hangszórót a Posta ingyen felszerelte, a hangszóró és minden vezeték a Posta tulajdonában maradt, az előfizetőt csak a ó Ft-os előfizetői díj terhelte. Főműsorként a Kossuth rádió műsorát, időnként a Petőfi rádió vagy helyi rádió műsorát adták. Budapest területén az algócpontok távirányítással, vagy időkapcsolóval működtek, vidéken kezelő személyzet biztosította a szolgáltatást.Sok helyen nem Vezetékes rádió, hanem hangos híradó működött, helyi rendezvények hangosításának céljára, csupán a műszaki berendezései voltak igen hasonlóak, szinte azonosak.

Ha a két műszaki rendszert összeadjuk, látható, hogy igen sok, több ezer erősítő berendezés és legalább félmillió fali hangszóró lehetett üzemben.

Fali hangszóró többféle is készült, és nyilván több gyár is készítette őket. Az AUDIO gyártmányokat egy kis katalógus részletben is van szerencsém bemutatni, de hogy még milyen gyár készítette őket, nem tudom, nem találtam róla információt.

Valószínű, hogy maga a Vezetékes Rádió üzemi Vállalat, később a RAVEL megfelelő üzemei gyárthatták a bepecsételések szerint.

A megmaradt példányok viszont nem azonosak, az AUDIO típusok el vannak a gyár kis emblémájával látva, de az is lehet, illetve valószínű, hogy nem mindegyik példányukra került fel az embléma. A nagyobb típusok hangosításra, a legkisebb a Vezetékes rádió céljára is készülhetett. Van példány, melyen egy kis DUNA felirattal ellátott embléma látható. Készültek kültéri hangszórók is, mint például a híres „Rákosi tölcsér,, mely az AUDIO HT 415 típusa volt, a hangos híradók számára. A fali hangszórók egységes formában fa oldallappal, eleje ívesen barna vászonnal volt borítva. A legkisebb vezetékes rádió számára gyártott hangszóróknál oldalra került a fokozatkapcsoló, mellyel a hangerőt lehetett állítani, illetve a hangszórót kikapcsolni. A fokozatkapcsoló azonos típusú a 115A néprádió állomásválasztó kapcsolójával, a gomb is azonos a néprádió hangerő gombjával. A gomb körül vagy fekete fémlapon jelezték a gomb állását, vagy közvetlen a fára festették a jelzést vaj színű festékkel. A kiállást vagy „KI", vagy „IN" felirattal jelezték. Amelyikről ez a kapcsoló hiányzik az nyilván nem a Vezetékes rádió részére készült. A kapcsoló az illesztőtrafó leágazásait kapcsolta a hangszóróhoz, mely azonos volt a 115A néprádió hangszórójával, de van példány, ahol speciális belső mágneses hangszóró került beépítésre. Ennél a legkisebb típusnál én háromfélével találkoztam, az oldalfal vastagsága is háromféle vastagságú. A hangszórókat lehetett a szélesebb részével lefelé asztalra vagy szekrényre állítani, míg a szélesebb felével felfelé falra szerelni, erre a célra a szélesebb részénél akasztó füleket, nyílást alakítottak ki hátul a hangszóróházon. A hátlap vagy furnérlemez néhány lyukkal, vagy fekete, vagy barna hátlap, mint az Orion rádióknál. Ezek ugyanolyan hosszúkás lyukacsozással készültek, mint az Orion rádiók hátlapjai, a fekete hátlapoknál néha a lyukakat gézzel borították belülről. Az AUDIO típusoknak furnérhátlapjuk volt. Van példány melybe a „RAVEL 2.üzem végellenőrzés" bélyegzés látható, és a dátum 1958. SZÉP. 30. Egy másiknál „Alközponti Üzem Erősítő műhely végellenőrzés" 1952. MÁR. 28. Egykét példánynál sorozatszám is be van bélyegezve, de ez nem jellemző pl: 00024, 001686. Az AUDIO típusnál ceruzával írták be a 1042-es sorszámot.

A Vezetékes rádióval és a fali hangszórókkal kapcsolatban természetesen még további információgyűjtés szükséges. Ha valakinek ilyen anyaga van, vagy sokan lehetnek, akiknek személyes élménye is lehet a Vezetékes rádióval kapcsolatban, kérem lapunkon keresztül osszák meg velünk.

Kóger László




RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu

Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2012.3.29