ORION AT 759-O Oretta tv

Hazánkban az 1960-as években vált népszerűvé a televízió. Az adóhálózat országos kiépítésével egyre több néző számára vált a műsor elérhetővé és a műsoridő is jelentősen bővült, így garantált sikere lehetett az évről évre modernebb VT és ORION tv készülékeknek is. Az évtized végére nemcsak külső megjelenésükben újultak meg a készülékek, hanem megbízhatóságuk is egyre jobb lett. A címben szereplő készülék is ebből az időszakból való. A küllemre szép, nagyképernyős tv 12 csatorna vételére alkalmas az OIRT szabvány szerint. A kor többi ORION tv típusával megegyezően a káva kivitele élénk csíkos pácolású és fényes lakkozású. A készülék egyedi érdekessége, hogy a kezelőegység egy lehúzható faredőny mögött van. A redőny csukott állapotban rögzíthető a káva jobb oldalán levő kulcsos zárral


Ez kissé furcsának tűnhet, de a tervezők valószínűleg az iskolákban, intézményekben való használatra is gondoltak, ezzel az egyszerű "gyerekzárral". Feltűnő még a képernyőt körülvevő fekete-ezüst műanyag keret. Az első robbanásbiztos képcsövek beépítése tette szükségessé, a képcsövet körülszorító acélpántot takarja el. (A robbanásmentes képcsövek kifejlesztéséről és első típusairól a Rádiótechnika 1964. májusi számában jelent meg egy részletes cikk). A kezelőegység az előlap teljes magasságát elfoglalja, ezért a szokatlanul hosszúkás oválhangszóró a készülék bal oldalán kapott helyet. A kezelőgombok elhelyezése szellős, rendeltetésüket a melléírt jelölések egyértelműen mutatják. A hangerő-szabályozó alatti részen egy takarólap látható. A gyár ide készítette elő az UHF keverőegység helyét. A típus gyártási évében (1968) itthon még nem indult be a 2. program sugárzása. A szervizzel lehetett utólag beszereltetni az UHF tunert. Esetleg a későbbi szériákba már gyárilag benne volt.

Az egész tv akár lábakra is állítható. A kávából kiálló hátlap elég szellőzést biztosít a jelentős hőt termelő alkatrészeknek. A szokásos életvédelmi figyelmeztetésen kívül még a tv és a tartozék lábak árát is feltüntették (7230 és 218 Ft). A belső szerkezet a képcsövön és a hangszórón kívül két fő részből áll: a kezelőegységből és a lehajtható szerelővázból. Az utóbbi fogja egybe a nyomtatott áramköri lapokat és hordozza a hagyományos huzalozású tápegységet és sorvégfokozatot. A bevezetőben említett modernizálásnak köszönhetően egy-egy elektroncsövet már tranzisztoros áramkörökkel váltottak ki a kép- és hang-KF fokozatokban. De ez, a készülék fogyasztását és a beépített alkatrészek mennyiségét nem igazán csökkentette.

A tv kapcsolási rajza több helyen is megtalálható: az 1969-es Rádiótechnika évkönyvben, a '67-69-es Kádár könyvben és a Televíziókapcsolások I. (Renczes Tamás) kiadványban is. Utóbbi közli a nyomtatott lapok beültetési rajzát is. Több helyen hivatkoznak az AT 651-es alaptípusra, mert a szinkronjelleválasztó, a soroszcillátor és az eltérítő fokozatok megegyeznek vele. Ezek javításához az általános tévéjavítással foglalkozó könyveken kívül használható még a Rádió-elektronika sorozatban megjelent: Televíziójavítás AT 651, AT 1651 című könyvecske is.


Aki megpróbál egy ilyen tv-t működésbe hozni, elsősorban szintén az előbb említett fokozatok meghibásodásával találja szemben magát. A saját készülékem megjavítása során szerzett tapasztalatok alapján a következőkre érdemes odafigyelni. Mindenek előtt az érintésvédelemre, a rádióknál szokásos nagyobb feszültségek és az univerzális kivitel miatt. A biztosítékokat ellenőrizni kell, hogy az előírt értékűek-e, esetleg van köztük megpatkolt. A biztosíték utáni fémházas, 100 nF-os zavarszűrő kondenzátort megbízható, jó minőségűre kell kicserélni. Szemrevételezéssel ellenőrizzük, hogy a sorkimenőn és a rákapcsolt alkatrészeken látható-e szikrázásból eredő égési nyom. A bemelegedés során előálló zárlatnál elsősorban a sorvégfok csövei lehetnek gyanúsak.

Bekapcsolt készüléken a buszterfeszültség nem haladhatja meg nagyon az előírt értéket. Levett fény és hangerő mellett figyeljük meg, hogy hallható-e pattogás a nagyfeszültségű részből. A függőlegesen szűk vagy aszimmetrikusan nyomott képet a függőleges eltérítő fokozat hibás alkatrészei okozzák. Itt főként gyenge vagy gázos cső és egy-két átvezető kondenzátor fordulhat elő. Végül a dobváltó érintkezőit is érdemes megtisztítani. Ehhez a kezelőegységet ki kell venni, négy nagyméretű bakelit csavaranya fogja. Ezután hátra lehet annyira húzni, hogy a szükséges mértékben hozzáférjünk a dobváltóhoz.

Ezeket a tévéket főleg a tulajdonos lakásán javították. A helyszínen rendelkezésre álló anyagokból kellett újból működőképessé tenni. Ebből eredően előfordult, hogy nem a pont odavaló anyag került a készülékbe. Valószínűleg így lett az én tévémnek félhullámú fűtése. Az egyik szakadt fűtőköri ellenállást egy szilíciumdiódával hidalták át. A sorkimenő pedig egy későbbi VIDEOTON tévébe való volt. (Erős nagyfeszültséget adott és a buszterfeszültség is igen magas, 900 V feletti volt.) Mivel a nagyfeszültség enyhe pattogását mindig csak időlegesen sikerült elhárítani, a teljes sorkimenő cseréje mellett döntöttem. Igen ám, de milyen lehet az eredeti, idevaló alkatrész? A korabeli készülékleírásokban többször utalnak rá, hogy a két hazai gyártó többek között egységes sorkimeneti transzformátort használ. Pedig, itt nem így van. A tranzisztoros áramkörök tápellátásához az ORION sorkimenő impulzustekercsére egy újabb kivezetés került (rajzokon a 11-es számú), míg ez a VT készülékeknél nincs. Két összeállítást próbáltam ki a tévében. Mindkettőnél a sorkimenő primer tekercse egy AT 5561 (ORION 60) tv roncsból való. Ezeknél a közvetlen panelre szerelhetőség miatt a 10. és a 9-es kivezetések felül vannak, a 8-as pedig alul és felül is ki van hozva. Kétféle nagyfeszültségű tekerccsel szereltem össze. Először egy későbbi csöves ORION tévébe való teljesen új darabbal. (Ennek kezdőkivezetése kék színű, ellenállásmérővel vizsgálva kb. 250 ohmot mutat.) Az így összeállított sorkimenőt az AT 5561 rajza szerint kötöttem be. 840 V buszterfeszültségnél állt be a megfelelő képszélesség. Ez már jobbnak tűnt, de a következő lett a végleges változat: itt a nagyfeszültségű tekercs szintén ORION utángyártott (kezdőkivezetése piros színű és kb. 200 ohmot mutat ellenállásmérővel.) Ennél már beállt a képszélesség az előírt buszterfeszültségnél, az AT 759 rajztól eltérően a C 605 elhagyásával és a C 607-el párhuzamosan téve egy 68pF/5kV-os kondenzátort. Végül a DY 806 cső foglalatát és az egymenetes fűtéshurkot is cserélni kellett.

Ebben a fokozatban fontos a gondos szerelés. Könnyen odapörköl az impulzusfeszültség, ha egy kivezetés vagy alkatrész nincs tisztes távolságra a másiktól vagy a vasmagtól. Hibaként jelentkezett még, hogy kikapcsoláskor egy fénylő pont jelent meg a képernyő közepén. A '80-as években új képcsövet tettek a tévébe és a képcső 10 Mohmos segédrács-ellenállását 1,5 Mohmra cserélték. A segédrács-kondenzátor értékének növelésével ismét hatásos lett a fénypontkioltás. A javítás és beállítások eredményeként egy igen jól működő készülék lett. Bár az OIRT rendszer múlandó, amíg van adás, érdemes rászánni a fáradságot egy-egy készülék helyreállítására, mert bármelyik gyűjtemény érdekes színfoltja lehet egy működő régi tv.

Millinghoffer József






RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu

Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2011.1.31