Évfordulók

170 éve született:
Neuhold János (1840-Bp., 1904. okt. 19.) mérnök, a magyar híradástechnikai ipar úttörője. Szaktanulmányait a kremsi hadmérnökkari iskolában végezte s 1868-ig a hadsereg kötelékében szolgált. Ekkor katonai pályáját otthagyva, a távírászat szolgálatába lépett. Részt vett több nagy távolságú távíróvonal megépítésében (Békés­csaba, Gyula, Pozsony), majd a Kassa-Oderbergi Vasútnál működött. 1878-ban önállósította magát, szerény mechanikai műhelyt nyitott, hol kezdetben távíró- és telefon-berendezési cikkeket állított elő. Üzemét egyre bővítve, rátért a vasúti jelző-, majd 1906-tól - Székely Imrével társulva - a vasúti biztosítóberendezések gyártására is. E cikkekből a MÁV egyik főszállítója volt. Gyárából fejlődött ki a Telefongyár.
Irodalom:
- Makó Zoltán: Technikai fejlődésünk története (1867-1927);
- Távíró és távbeszélő (Bp., 1928).

65 éve hunyt el:
Hollós József (Györk, 1 862. december 1945.- ?)
gépészmérnök. Oklevelét 1885-ben a bp.-i műszaki egyetemen szerezte, majd ugyanott magántanárrá képesítették. Postamérnöki szolgálatát 1887-ben kezdte, 1890-ben a műszaki osztályvezetője. 1918-ban a posta vezér-igazgatója. 1920-ban saját kérelmére nyugalomba vonult. Nemcsak mint szervező tűnt ki, hanem műszaki téren is maradandót alkotott (Hollósi féle kékíró, Hughesgépek Hollósi -regulátora stb.). Nevéhez fűződik az első csepeli rádiótávíró-állomás (szikraadó) megépítése. Határozottságának és diplomáciai érzékének köszönhetően sikerült a román megszálló csapatok ragadozóitól megmenteni számtalan műszaki létesítményt és a Nemzeti Múzeum kifosztását is. Hollós József halálának körülményeiről semmi biztosat nem tudni. Némelyek szerint a második világháború alatt internálótáborba hurcolták, és többé nem lehetett hallani felőle. Mások azt állítják, hogy túlvészelte Budapest ostromát, s idős emberként hunyt el. Nem tudni.
Irodalom:
- Makó Zoltán: Távira és távbeszélő (Technikai fejlődésünk története: Bp., 1928);
- A magyar posta története és érdemes munkatársai (Bp., 1937);
- Hollós József (Postamérnöki szolgálat 1887-1937, é. n.).

40 éve hunyt el:
Makai István (1904-1970) Rádió Világ főszerkesztője
Művei:
- Szuperkészülékek behangolása (1940)
- Korszerű rádiókészülékek rendszere, építése (1941)
- Rádió-hibakeresés, javítás, behangolás (1943)
- Hangerősítés, hangfelvétel (1944)
- Egyszerű rádiókapcsolások (1944) Rádiótechnikusok kézikönyve (1949)
- Kis rádiókészülékek építése, működése (1950)
- Kis hangerősítők (1952)
- Készítsünk magnetofont (1957)
- Villamosság és rádió a gyakorlatban (1957)
- A 2+1-es (1958)
- Készítsünk táskarádiót (1958)
- Amatőr magnetofon három sebességre (1959)
- Rádiós villamos tanácsok, megoldások.

110 éve született:
Bay Zoltán
(Gyulavári, 1900. július 24.-Washington, 1992. okt. 4.)

Fizikus. Közép-iskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban végezte. Tanárai - Jakucs István és Nyári Béla - ajánlásával került be a Pázmány Péter Tudományegyetemre (a mai ELTE) és az Eötvös Kollégiumba. 1930-tól a szegedi egyetem elméleti fizika professzoraként dolgozott. Berlinben ösztöndíjas kutatóként dolgozott, 1936-48 között az Egyesült Izzó laboratóriumának vezetője, a budapesti Műegyetem tanára. Elektronikai mikrohullámú kísérletei során jutott a Holdról nyert radarjelek kipróbálásának gondolatára, a kísérletet munkatársaival 1946. február 7-én hajtotta végre először - ettől az időponttól számítjuk a magyar űrkutatás történetét.

1948-ban emigrált, az USA Bureau of Standars munkatársaként dolgozott. Javaslatára fogadták el a méter új definíciójaként a fény terjedési sebességét, amelyet munkatársaival, nagy pontossággal meghatározott. Bay Zoltán laboratóriumi kutatásaiból több jelentős szabadalom született, elsősorban a fénycsövek, elektroncsövek, nagyfeszültség gázkisülési lámpák fejlesztésének köréből, de fontosnak bizonyult az elektro-lumineszcenciára (anyagok fénykibocsátása elektromos tér hatására) vonatkozó világszabadalma, amelyet SZIGETI GYÖRGY kollégájával együtt érvényesített. Ezen utóbbi találmány volt a mai világító diódák őse; ezt a két feltaláló szilícium-karbidból állította elő. DALLOS GYÖRGY munkatársával pedig jó néhány szabadalmat dolgozott ki a rádióvétel zavarainak kiküszöbölésére, valamint a deciméteres hullámhosszú rádiótechnika javítására. Világszerte nagy feltűnést keltett a részecskeszámlálás új elvi módszerére vonatkozó találmánya, amelyet ugyancsak Dallossal együtt öntött végső formába. Bay zseniális ötlettel átalakította és a gyorsrészecskék detektálására alkalmassá tette a még Zworykin által kifejlesztett elektronsokszorozót, amelyet a rádiók erősítésére kívánt felhasználni. Ezzel a berendezéssel a részecskeszámlálás időfelbontása a korábbinál három nagyságrenddel javult, azaz a másodperc egymilliárdnyi törtrészére csökkent.

Tolnai Henrik (??-??)
munkája mellett feldolgozta és megírta a Csepeli Rádióállomás 10 évének történetét, amelynek reprint kiadását sokan ismerhetik. Tolnai Henrik előrelátását bizonyítja, amit a beszámoló végén 1914-ben mondott: „Tekintve a rádió rohamos térfoglalását maholnap nálunk is mindenkinek módjában lesz, hogy úgy a hazai, valamint a külföldi hírek és zeneszámok közvetlen vételével családi otthonában szórakozzék."


Események:
- Nemzetközi Rádió Unió megalakulása (1925)
- Megjelentek az első magnók a rádióban (1950)

Források:
- www.hiradastechnika.hu
- www.kfki.hu
- Bödök Zsigmond: Magyar Feltalálók a távközlés történetében.

Összeállította:
Perneky Sándor, Verőce
www.oregradiok.hu, www.radiomuzeum.hu

Emlékezetül...
Lebontották Magyarország legrégebbi rádióállomásának antennatornyait Székesfehérvárott. Az 1923-ban épült tornyok az eredetileg 40 KHz körüli frekvencián működő távíróadó antennáit tartották. Igaz ugyan, hogy a hosszúhullámú rádiózást hamar felváltotta a rövidhullámú kommunikáció, de a két tartó továbbra is maradt. Túlélték a második világháború pusztítását, és bár a későbbiekben már igazi funkcióik nem voltak, messziről hirdették az állomás jelentőségét és hozzátartoztak a táj képéhez. Helyükön lakópark épül. Valószínűleg az állomás is megszűnik, vagy már meg is szűnt...

Bizonyára megírja majd valaki az állomás történetét, most álljon itt négy kép emlékezetül. A képeket 2007 őszén és 2010 tavaszán készítettem.

Irházi Sándor, Budapest

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu
Dokumentumok :: Évfordulók, Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2010.9.3