Évfordulók

60 éve hunyt el: Tomcsányi Béla 1897.06.02.-1950.10.01.
Az első világháború idején, 1915 nyarán behívták katonának. Három évet szolgált a 310. honvéd hegyi távbeszélő osztagnál. A Honvéd Távíró Tiszti Iskolát elvégezve távbeszélőszakasz-parancsnok lett. Itt ismerkedett meg a későbbi életét betöltő rádiózással. Az elbeszélések szerint a háború idején veszítette el vidámságát, kitörő jókedvét, és egyre jobban befelé forduló magányos ember lett, aki a társaságtól elfordult, és - ma úgy mondanánk- inkább csak a hobbijának élt. Nagy művészetpártoló, zenekedvelő ember volt. Maga is festett, hegedült. Amatőr fotósként a film iránt is érdeklődött. Nagybátyával Tomcsányi Istvánnal alapító tagja volt a Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetségének.



1919-ben vagy '20-ban beiratkozott a Bp-i Műegyetemre, azonban a diplomáját nem szerezte meg. Nem tudni, hogy mikor és miért szakadtak meg a tanulmányai. 1926. november 15-től a PKÁ-n
dolgozott, eleinte kisegítőként, 1928-tól részt vett a Sándor utcai stúdió építésében. A gyors fejlődés megkövetelte, hogy műszakilag magas színvonalú berendezésekkel bővítse az intézményt.
Tevékenységét számtalan műszaki berendezés tervezése és üzembe helyezése, a kutató- és méréstechnikai munkálatok egész sora jellemezte.
1939 szeptemberében házasságot kötött Esztergályos Máriával, aki szintén a rádióban dolgozott.

Részt vett a felvidéki, kárpátaljai, valamint az erdélyi bevonulás rádiós közvetítésében. A nácik parancsának ellenszegült és nem szerelték le a stúdiót. Ezután bujkálni kényszerült, később megakadályozta, hogy a német csapatok a visszavonuláskor leszereljék és fölrobbantsák a stúdiót. A háború befejeztével készen állt a stúdióban keletkezett károk mielőbbi kijavítására.
Néhány nevéhez fűződő konstrukció és munka a teljesség igénye nélkül:

  • Az első kétmikrofonos keverő tervezése és készítése.
  • Világon az első szünetjeladó, amelyet később a norvég rádió is rendelt és hosszú évekig használt. Jelenleg az oslói múzeumban van.
  • A rádió pontosidő-készüléke, melyet a Telefonhírmondó precíziós főórájáról kapott jellel vezérelt.
  • Hordozható erősítők tervezése közvetítésekhez, melyek sorozat gyártását a Zelenka cég végezte.
  • Több munkája kapcsolódik a hanganyagrögzítéshez, viasz-és zselatinvágokhoz.
  • Repülőgépről közvetítés a földre.
  • Több vásárolt készülék installációja.
  • A Sándor utcai új stúdió elektroakusztikai tervezésében és a kivitelezésében is részt vett
  • Több színházi közvetítés lebonyolításában és hangfelvételében személyesen is közreműködött. 1950. október elején önkezével vetett véget életének.

115 éve született: Zakariás János 1895.11.30.-1967.10.10.
1895. november 30-án született Brassóban, ahol szülei meglehetősen ismert emberek voltak. (Apja ügyvéd és képviselő, anyja a Nőegylet szervezője.)
1913-ban felvették a Budapesti Műegyetemre, el is kezdte tanulmányait, de a világháború közbeszólt, neki is megváltoztatta életét, 19 évesen be kellett vonulnia.
1923. december 17-én megkapja a Gépészmérnöki Oklevelét.
Első lehetőségként, mint gépészmérnök-gyakornok a Ganz Danubiusnál helyezkedik el, 1923. május 14-től 1924. május 7-ig műhelymérnökként alkalmazzák.
1924-ben a Posta Központi Távírdán kap munkát, majd 1924 októberétől a Posta Kísérleti Állomáson óradíjas mérnök. Még
Brassóból jó barátja Magyari Endre, aki ekkor már a Kísérleti Állomás mérnöke.
Még 1926-ban elindult a Rádióban a Rádióamatőrposta című műsor, melyet eleinte Magyari Endre vezetett, majd átadta
Zakariás Jánosnak. Ő 1926 szeptemberétől közel 12 éven át szerkesztette és olvasta üzeneteit ebben a műsorban. A rádióhallgatók tanácsokat kértek rádiókészülék építésre, antenna létesítésére, hibák elhárítására és sokszor jogi problémákra is. A postamunka olyan méreteket öltött, hogy külön borítékot nyomattak „Zakariás János p. mérnök RÁDIÓAMATÖRPOSTA szerkesztője" felirattal. Zakariás csak 1926 és 1938 között 375 előadást tartott a Magyar Rádióban. A Rádióamatőrposta hetenként egy alkalommal, keddi napokon jelentkezett félórás adásidővel.
Zakariás Jánost ott látjuk 1927. május 18-án Lakihegyen abban a bizottságban, melynek feladata az új nagyadó helyének kiválasztása. A bizottságot Paskay Bernát vezeti, Magyari Endre és Zakariás János a rádiós szakemberei. Azután ott látjuk a már elkészült adó végszerelésénél, tevékenyen közreműködik kisebb hibák elhárításában, de ellenőrzi az antennatornyok építését is. A Lakihegyi 120kW-os, új adó építésénél valószínűleg az antennaépítés felügyeletét kapta, mert hagyatékában meglehetősen sok fényképfelvétel volt a toronyépítésről. Zakariás kb. 1927 óta fényképezett, felvételei egyre jobb minőségűek lettek, bár végig amatőr szintű technikát mutatnak.

Zakariás fényképész és technikai érdeklődésére jellemző, hogy az első Lakihegyi 150 méteres tornyokra is bátran felmászott pár felvétel kedvéért, majd pár évvel később az új nagy (314 méteres) toronyra ment fel. Felvételeit az új torony 150 méteres magasságában a kikötési pontok szereléséről készítette. Zakariás János jó kapcsolatot tartott a Marconi cég Budapesti képviselőjével és ennek is köszönhetően 1939 tavaszán a Marconi cég meghívta tanulmányútra, Londonba. A Posta Kísérleti Állomás támogatta a meghívást és február 15-én hat napos hivatalos tanulmányútra küldte mérnökét, névleg a „londoni Marconi cég angliai gyártelepein a hajózási rádió adó- és vevőberendezéseinek tanulmányozására". Természetes, hogy Őt elsősorban az újdonság, a távolbalátás érdekelte. Pár napig a Southhamptoni gyárban lehetett és látta, hogy már szalagon gyártották a televízió készülékeket. Hazafelé utazva Hollandia felé került és látogatást tett Eindhovenben a Philips Műveknél. Nagyon jókedvűen, élményekkel gazdagon tért haza.

1941-ben hivatalosan is megalakult a Rádiófelügyelet, melynek Budapesti és egyben Központi irodája a Posta Dob-utcai (minisztériumi) épületében székelt. Zakariás Jánost 1941 júliusában kinevezték Postaműszaki tanácsossá, majd 1941 szeptemberében áthelyezték a Posta Központi Rádiófelügyelőséghez. Itt novemberi kinevezését követően a 2. Műszaki Osztály B. Gazdászati csoportját vezette.

A háború végén Zakariás közreműködésével egy kis összeesküvés készült a Kolozsvári rádióadó megmentésére. A vasúti szállítást intéző műszerész Magyaróvár helyett Tárnokra javította ki a szállítási címet, Tárnokra pedig Zakariás küldött teherautót, amely 1944 karácsony előtti napokban Budapestre vitte a berendezést. A Kolozsvári adót a Páva-utcában a Kábel-hivatal pincéjében rejtették el.

Az eset a nyilasok tudomására jutott és elrendelték Zakariás tanácsos felelősségre vonását. Ez akkor a halálát jelenthette. 1945. január 9-én bement a Rádiófelügyeletre dolgozni és este nem tért haza. A család hiába várta, mert a Nemzeti Számonkérő Szék emberei letartóztatták és a Várba vitték.
Későbbiekben Zakariás János soha nem hivatkozott erre az adómentésre, nem kapott érte kitüntetést, előnyöket. Ha beszéltek róla a családban, vagy Magyari Endrével, mindig az volt az álláspontja, hogy „tettem a dolgomat, ez volt a kötelességem..."

1945. júniusában a Kereskedelem és Közlekedésügyi Miniszter Zakariás Jánost áthelyezte a Posta Kísérleti Állomásra és megbízta
annak ideiglenes vezetésével.
1946. nyarán felmentik a Kísérleti Állomás ideiglenes vezetői megbízatása alól és az újonnan kinevezett Dr. Barna János „hivatalvezető"
helyettese lett.

Ezután alig tudjuk mivel foglalkozott, ott dolgozott a Kísérletin, de fokozatosan visszahúzódott. Magyari Endrével barátilag többször beszélgettek, hogy Zakariás vállaljon valami komolyabb tevékenységet az új rendszerben, publikáljon stb., de Zakariás nem akart... Valami elromlott benne...
Zakariás János 1955-től a Posta Műszerüzem állományába kerül és nyugdíjazásáig ott is marad. Fizetése meglehetősen alacsony, de a postaműszaki igazgatói szolgálati címét használhatja.

1960 januárjában nyugdíjazzák, megköszönik négy évtizedes munkásságát és 1000.-Ft (!) jutalomban részesítik. Fizetése és nyugdíjazásakor kapott jutalma világosan kifejezik, hogy a KPM és a Posta vezérigazgatóság vezető tisztviselői nem ismerték vagy nem vették figyelembe korábbi munkásságát, érdemeit és egyáltalán csak kötelességből, netán udvariasságból foglalkoznak vele.
Tanított Posta Műszerész Tanonciskolában, mely a Posta Híradástechnikuma, majd a Villamosipari Technikum Híradástechnikai
Tagozata nevet kapta, majd 1954-ben Puskás Tivadar Távközlési Technikumra keresztelik át.

Zakariás sovány, szikár alkat és nagyon erős dohányos volt, valószínűleg ez is hozzájárult időskori betegsége kialakulásához.
72 éves korában, 1967. október 10-én tüdőrákban halt meg. Hamvait a Farkasréti temetőben egyik öccse sírjába helyezték el.

Nemes Tihamér

1895.10.29-1960.03.30. Megemlékezés olvasható a 72. számban.

Események:
Nemzetközi Rádió Unió megalakulása 1925.
Megjelentek az első magnók a rádióban 1950.

Források:
Heckenast Gábor: Tomcsányi Béla munkássága és élete, Nap Kiadó 2001.
Bálás B. Dénes: Zakariás János munkássága és élete, Nap Kiadó 2001.

Összeállította:
Perneky Sándor, Verőce perneky@oregradiok.hu
www.oregradiok.hu,
www.radiomuzeum.hu

RMK Nosztalgia Rádió Egyesület lapja - Megjelenik kéthavonta, ingyenesen az Egyesület tagjai részére
Főszerkesztő: Kóger László, Szerkesztés: Biliczky István, Kiadás: Szécsényi Lajos
RMK Nosztalgia Rádió Egyesület székhelye: 1800Bp., Bródy S. u. 5-7. Elnök: Kóger László tel.: (06-30) 378-6633 kogerradio@citromail.hu

Dokumentumok :: Évfordulók, Dokumentumok :: Nosztalgia Rádió Hírújság
2010.12.19